MEGHÍVÓ

Hazádnak rendületlenül ... Találkozás Szabó Magda íróval

 

Időpont és helyszín: 2001. május 18., péntek, 19.30 óra, Magyar Katolikus Misszió Döpfner Háza, Oberföhringerstr. 40, 81925 München

Társrendező: Katolikus Magyar Értelmiségi Mozgalom Müncheni Csoportja

Házigazda: Kelemen Mária, M. A., Institut für Finnougristik der Ludwig-Maximilians-Universität München

„Hajdani házunk udvarán számtalan apró kavics tarkállott egy sarokban. Ha esett, felfénylettek a kövecskék, amelyek mi mások lehettek volna, mint drágakövek. Mentem volna minden zivatar után kincset gyűjteni, csakhogy tilos volt. Apám, anyám elmondta, a kert kavicsos sarkában valamikor ókút volt, amelyet réges-rég betemettek már, mégsem szabad megközelíteni, mert az ókutak álnokok, a föld bármikor megnyílhat a ráhágó alatt, s már zuhan is: behörpöli a mélység ...
Mikor ezeket a sorokat írom, már senkim nem él, akinek szava megállíthatna, maga az ókút sincs, új épület alapozása tüntette el. Pályámat hivatalosan 1945-ben kezdtem a
Magyarok-ban megjelent első, komolyan vehető verssel. Ott állok a szakma ókútja fenekén, senki szeretete nem szól rám, holott a hajdani intelem nem volt balgaság, az alkotás ókútjában bármi történhetik az alkotóval. Bármi."

Szabó Magda Debrecenben született. Magyar-latin szakos tanári oklevelét és bölcsészdoktori címét a város nagymúltú egyetemén szerezte. 1942-től Hódmezővásárhelyen tanított. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban dolgozott. 1949-ben állásából elbocsátották. Ezt követően általános iskolában tanított. 1959-től szabadfoglalkozású író. Az ötvenes évek elején hallgatásra kényszerült; e hosszú alkotói szünetben vált regényíróvá. Életműve küzdelem az emberi méltóságért, amelynek megőrzése elsősorban tőlünk függ. Regényeinek – „Freskó“ (1958), „Az őz" (1959), „Disznótor" (1963), „Danaida" (1964), „Katalin utca" (1969), „Az ajtó" (1987) – hősei általában szenvedő és szenvedélyes asszonyok. Az „Ókút" (1970) az írónő első tíz esztendejét elbeszélő önéletrajzi mű, a „Régimódi történet" (1977) családi emlékek nyomán rajzolt kép a századforduló magyar vidéki életéről.

Szabó Magda 1985-1990-ben a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke; az Európai Tudományos Akadémia tagja, Debrecen díszpolgára. 1959-ben József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe-díjat, 1987-ben Csokonai-díjat kapott. A legtöbbet fordított magyar íróként regényeivel a világ számos országában aratott sikert.

Szabó Magda Vörösmarty Mihály „Szózat"-ának híres sorát választotta müncheni irodalmi estjének címéül – és egyik vezérgondolatául, amelyet sokak számára talán meglepő módon fog értelmezni.