M E G H Í V Ó

Pomogáts Béla (Budapest)

Az emigráció küldetése és tapasztalata

A 90 éves Borbándi Gyula tiszteletére

Időpont és helyszín: 2009. szeptember 25., péntek, 19.00 óra, Magyar Katolikus Misszió Döpfner Háza, Oberföhringer Str. 40., 81925 München

Rendezők: MMI és KMÉM Pax Romana Müncheni Csoportja

Házigazda: Busa Krisztina, MMI

A magyar emigrációknak nélkülözhetetlen szerepet kellett vállalniuk abban, hogy azokat a szellemi és politikai értékeket, valamint történelmi tapasztalatokat megőrizzék és értelmez-zék, amelyeket az otthoni földön nem lehetett hitelesen képviselni. Ebben a tekintetben kiala-kult egyfajta „munkamegosztás" a hazai és az emigrációs szellemi élet között – 1849-et köve-tően éppúgy, mint 1945, 1948 és 1956 után. A nemzeti kultúra és közélet bizonyos virtuális rendszerben helyezkedik el. Ebben keresték helyüket a nyugati emigráció értelmiségi szerve-zetei és mozgalmai, amelyek a virtuális Magyarország élettereiként nem egyszer hitelesebben szolgálták a nemzeti identitást és kultúrát vagy éppen a történelmi közelmúlt ismeretét, mint a hivatalos magyarországi műhelyek. E szellemi küldetés és erkölcsi megbízatás jegyében vég-zett az emigráció tekintélyes munkát a magyar történelem fehér foltjainak az eltüntetésé-ben, például a trianoni sérelmek megvilágításában és kezelésében, vagy az 1956-os forradalom szellemi-politikai örökségének megőrzésében és védelmezésében. A magyar emigráció jelentő-sen hozzájárult ahhoz, hogy a nyolcvanas évek végén nagyobb törések nélkül állhatott helyre az a történelmi, kulturális és lelki folytonosság, amelyet a kommunista rendszer több évtize-den át megtört. Mindemellett a nyugat-európai tudományokkal és művészetekkel való kapcso-latrendszer gondozásában is pótolhatatlan munkát végzett az emigráció. Ebből a szeptember 24-én 90. életévét betöltő Borbándi Gyula szerkesztőként és szakíróként oroszlánrészt vállalt.

Dr. Pomogáts Béla (*1934) irodalomtörténész. A budapesti piarista gimnáziumban és egyetemen tanult, részt vett az 1956-os forradalomban, utána internálótáborba került. 1965-től az MTA Irodalomtudo-mányi Intézetének munkatársa, 1992-1995-ig igazgatóhelyettese. 1974-től szerkeszti a Literatura cí-mű folyóiratot, az irodalomtudomány akadémiai doktora. 1992-től az Anyanyelvi Konferencia elnöke, 1995-2001-ig a Magyar Írószövetség, 2002-2006-ig az Illyés Közalapítvány elnöke. József Attila- és Széchenyi-díjjal, valamint a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki. Kutatási területe a 20. századi magyar irodalom, ennek keretében az erdélyi és a nyugati magyar irodalom. Kilencvenegy önálló munkája jelent meg, utolsó nagyobb műve a Magyar irodalom Erdélyben (1918-1944) című összefoglalás.

Az előadás és az általános eszmecsere után kerül sor az ünnepelt személyes köszöntésére.

Kérjük és köszönjük helyszíni önkéntes költséghozzájárulásukat!