M E G H Í V Ó

Dr. Hankiss Elemér (Budapest)

Új Reformkor?

Lehetőségek és lehetetlenségek

Időpont és helyszín: 2008. szeptember 26., péntek, 19.00 óra, Magyar Katolikus Misszió Döpfner Háza, Oberföhringer Str. 40., 81925 München Figyelem: időpontváltozás!

Rendezők: KMÉM Pax Romana Müncheni Csoportja és MMI

Házigazda: Boór János, tudományfilozófus és szerkesztő

Naivitás-e vagy inkább képtelenség ma reformkorról beszélni. Egyáltalán reformkor előtt vagy után vagyunk-e? Az 1820-as években Wesselényi, Táncsics, Széchenyi teljesen mást akartak. Mégis voltak nagy közös ügyek, mint a jobbágyfelszabadítás vagy az ősiség eltörlése. 1964-ben is megindult egy folyamat Nyers, Pozsgay, Donáth, Kiss János, Csoóri és mások részvételével. Sokban nem, de volt valami, amiben egyetértettek: Európa egy jó modell. Most azonban még nem indult el ehhez hasonló folyamat. Mi kell ahhoz, hogy egy reformkori szellem kialakuljon? Mely mozzanatok elengedhetetlenek a reformokhoz? Hankiss Elemér előadásában ezekre a ma egyre égetőbb kérdésekre keresi a választ.

Hankiss Elemér (*1928) 1950-ben szerzett diplomát az ELTE angol-francia szakán. 1953-1962 között az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársaként dolgozott. Az 1956-os forradalom után hűtlenség és államellenes összeesküvés vádjával tíz hónapot töltött vizsgálati fogságban, bizonyítékok hiányában felmentették. 1963-tól az Európa Kiadó angol-amerikai-nyugatnémet szerkesztőségét vezette, 1965-tól 1975-ig az MTA Irodalomtudományi Intézetének főmunkatársa volt. 1975-től csaknem húsz éven át az MTA Szociológiai Kutatóintézetének értékszociológiai és módszertani osztályát irányította, 1996-1998-ban az intézet igazgatója volt. 1989 és 1997 között az ELTE jogi karának Politológia Tanszékén egyetemi tanár. 1990 és 1993 eleje között a Magyar Televízió elnökeként aktívan részt vett a magyar közéletben. Közben tanított a pesti, a szegedi és a budapesti Közép-Európai Egyetemen, valamint több külföldi egyetemen (Stanford, Georgetown, Firenze).

Hankiss Elemér kutatási területe az 1960-as években elsősorban az irodalomelmélet, az 1970-es évek elejétől az értékszociológia, az 1980-as években a politikai szociológia. Az Érték és társadalom (1977), Társadalmi csapdák (1979), Diagnózisok (1982), Diagnózisok 2. (1986) és az Új diagnózisok (1989) című tanulmánygyűjteményeiben a magyar társadalom helyzetét és fejlődési távlatait vizsgálta, akárcsak az 1989-ben kiadott Kelet-európai alternatívák című művében. A 2002-ben napvilágot látott Tízparancsolat ma című munkájában arra a kérdésre keresi a választ, hogy érvényes-e még a tízparancsolat, és ha igen, akkor mit jelenthet a modern világban élő embernek? 2008-ban Ikarosz bukása. Lét és Sors az európai civilizációban címen jelent meg kötete.

Az előadás és az általános eszmecsere után kötetlen együttlét.

Kérjük és köszönjük helyszíni önkéntes költséghozzájárulásukat!

Előrejelzés: A „Korkérdések és jövőképek (II)" című Innsbrucki Tanulmányi Napokra (2008. október 1-5.) még szeptember 15-ig lehet jelentkezni: www.magyarpaxromana.hu.