Busa Krisztina

A Müncheni Magyar Intézet tudományszervezői és 
kulturális tevékenysége 2000-2008

Eredeti változata elhangzott 2008. március 26-án a budapesti Közép-európai Kulturális Intézet „Magyarország Bajorországból nézve. 45 éves a Müncheni Magyar Intézet” című rendezvényén.

Az intézet tevékenységének és céljainak általános áttekintése után a következő húsz percben szeretném Önöknek kulturális és tudományszervező munkánkat bemutatni. Természetesen mindezt szintén dióhéjban, hiszen 2000 és 2008 között, az elmúlt 8 évben, több mint száz nyilvános programot rendeztünk, melyek akárcsak cím szerinti felsorolása is valószínűleg kitöltené a rendelkezésemre álló időt. Egy csokorra valót válogattam össze Önöknek azokból, amelyek a legmarkánsabban képviselik törekvéseinket.

Intézeti profilunk egyik fő jellemzője a tudományos kutatási feladatok és a széles nyilvánosság részére nyújtott kulturális programszervezés egymást erősítő, kéz a kézben való ápolása. Kulturális rendezvényeinken az esztétikai élvezeteket rendszeresen átszőjük aktuális tudományos információkkal. A zene, a tánc, a vers, a kép igyekezetünk szerint sosem hat magában, hanem gyökereinek valamint térben és időben kialakult kapcsolódási pontjainak felcsillantásával együtt. Másrészről pedig ezzel a kombinációval egyben tudományos kutatásaink szélesebb körben való terjesztését is elősegítjük. A nézők horizontja, mind a kulturális érdekeltségűeké, mind a tudomány felől érkezőké így kitágul és egyben lehetőség nyílik a bemutatott magyar kultúr- és tudományos termékek szélesebb kontextusban való értelmezésére. Konkrétan ez a legtöbb esetben a speciálisan magyar és az európai kultúra és tudomány kapcsolatrendszerének körvonalazását jelenti. S mi más lehetne egy müncheni modern hungarológiai tevékenységet űző intézet feladata, mint a bajor/német/európai közönség felé úgy közvetíteni a magyar értékeket, hogy az ne csupán exotikumként, hanem az európai kultúra és tudományosság részeként tudjon különlegeset, érdekeset mondani.

Milyen partnerekkel működünk együtt ezen célok megvalósításának érdekében? Nézzük először a tudományos programokat: tudományos konferenciáink és előadásaink egyrészről németországi, elsősorban bajor egyetemek hungarológiai érdekeltséggel is rendelkező Kelet- és Délkelet-Európai Történeti Részlegeivel vagy más egyetemen kívüli intézményekkel együttműködve születnek (Bajor Történelem Háza, Délkelet-Európa Társaság, Erdély Intézet), másrészről pedig hungarológiai kutatást végző magyar intézményekkel (Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Országos Levéltár, Petőfi Irodalmi Múzeum). Kulturális rendezvényeink kiadókkal, könyvesboltokkal, a müncheni Irodalom Házával, Filmmúzeummal, Zene- és Színházművészeti Főiskolával vagy egyéb kulturális helyszínekkel és központokkal közreműködve valósulnak meg. S végül, de nem utolsósorban természetesen más müncheni magyar szervezetekről se feledkezzünk meg, mint a Müncheni Magyar Főkonzulátus vagy a Magyar Katolikus Misszió vagy a Pax Romana müncheni csoportja. Partnereinkre persze nemcsak a pénzügyi terhek megosztása végett vagyunk ráutalva, külön nyilvános előadó- és koncertteremmel nem rendelkezve praktikus okok miatt is. A helyszűke viszont azzal az előnnyel is jár, hogy projektjeink az együttműködések folytán a német közönséget hatékonyabban érik el. [2. fólia]

Kezdjük tehát elsőként egy 2001-ben bemutatott kapcsolattörténeti kiállítással, melynek címe: „Bajorország és Magyarország 1000 éve". A Bajor Történelem Háza fő szervezésében Passauban megrendezésre kerülő kiállítás a magyar kalandozásoktól és Gizella bajor hercegnőtől kezdve a Fuggerek tevékenységén át egészen a 20. századig részletesen tekintette át a két ország uralkodóinak, társadalmi csoportjainak dinasztikus, történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolattörténetét. Az intézet a kezdeti koncepcionális tervektől fogva a kivitelezésig aktívan részt vett szakmai tanácsadói és a 400 oldalas kétnyelvű katalógus munkálatainál szaklektori szerepben. [3. fólia] A kiállítás előkészítéseként 2000-ben, magyar és német kutatók részvételével közös konferenciát is szerveztünk. A konferencián hallott előadások egy tanulmánykötetben hozzáférhetőek.

Alig néhány évvel korábban, 1998-ban egy olasz, majd Európa-szerte megfigyelhető irodalmi újrafelfedezésnek lehettünk tanúi. Márai Sándor regényei Németországban is egyre másra hódították meg a bestseller listákat. [4. fólia, 5. fólia] S így lehetőségünk nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum Márai centenáriumára készült kiállítását 2001-ben a Müncheni Irodalom Házával közösen a bajor fővárosba meghívni. A magyar kiállítás jónéhány németországi vonatkozású anyaggal is kibővült, [6. fólia] többek között a Müncheni Magyar Intézet archívumában őrzött dokumentumokkal, így például a müncheni Látóhatár c. emigráns magyar folyóirat 1951-es számában megjelent Halotti Beszéd c. Márai verssel. [7. fólia] S míg a német közönséget talán Márai polgári értékeket, megbízhatóságot és tartós kapcsolatokat felmutató művilágnak varázsa vonzotta leginkább, addig a müncheni magyar emigráns értelmiségi körökben egy összetettebb motiváltsággal az emigráns, a magyar és polgár író sikerének örültek. Ritkán esik meg, hogy két fő közönségcsoportunk széles körű érdeklődése egy időben egyazon jelenség felé forduljon.

A kapcsolattörténeti szempont több zenés műsorunknak is meghatározó kiindulópontja. [8. fólia] Így a 2001-es Muzsikás-koncertünknek, melynek középpontjában a zenekar 1998-ban megjelent Bartók-albuma állt. A műsor alcímeként „Magyar és román népzene“ kiegészítést választottuk. [9. fólia] A magyar kultúrterületen kívül, így a német közönség előtt is elsősorban a zeneszerző és zongorista Bartók ismert és csak kevesek tudnak Bartók népdalgyűjtő tevékenységéről, mely kiterjedt a szomszédos népek, így a román és a szlovák nép dallamaira is, és hogy ezek a melódiák fontos inspirációs forrást jelentettek Bartók klasszikus zenei munkájára is. [10. fólia] A Muzsikás együttes Sebestyén Mártával 2001-ben arra vállalkozott, hogy saját feldolgozásukban, mégis az eredeti gyűjtött dallamok előadásmódjához közelien szólaltassanak meg Bartók által gyűjtött magyar és román dallamokat.

2002 novemberében hasonló zenei kapcsolattörténeti kirándulásra invitáltuk a közönséget, ezennel a Vujicsics zenekar délszláv és magyar népzenét előadó koncertjére. [11. fólia] A műsor egyik érdekessége az volt, hogy a magyarországi délszláv kisebbség zenéje a Münchenben élő délszláv kisebbség néhány tagját is a rendezvenyünkre csalta. A másik pedig a zenei élvezeteket kultúrtörténeti ismeretekkel felvezető rövid angol nyelvű bevezető volt, a pécsi és a zágrebi egyetemen tanító Sokcsevits Dénes közreműködésével. A délszláv-magyar kapcsolatok így ott akkor Münchenben történeti, élő zenei formájukban és mai emberi kapcsolati szinten is megelevenedtek.

De lépjünk tovább a magyar, délszláv és román népzenétől az Afrikából származó amerikai rabszolgák népzenéjéből kialakult jazz felé. 2002-ben és 2003-ban két nagyon izgalmas programra került sor. [12. fólia] Egy jazzkoncert keretében Dudás Lajos Düsseldorfban élő magyar származású jazzklarinétos lépett fel Philipp van Endert gitáros kollégájával, melyet egy jazztörténeti kiállítással egészítettünk ki: korabeli kották, lemezborítók és fényképek kerültek bemutatásra Simon Géza Gábor budapesti jazzkutató gyűjteményéből: „Magyar jazztörténet az Osztrák-Magyar Monarchiától 1950-ig” címmel. A kiállítás érdekessége többek között az volt, hogy a magyar jazz már a 19. század közepétől kimutatható korai szakaszát mutatta be, utalva a ragtime és a swing zenekarok kezdeti tevékenységére, melyről nyíltan kutatni Magyarországon csak az 1989 után bekövetkezett változások után lehetett. [13. fólia] 2003-ban pedig szintén Dudás Lajos és Philipp van Endert közreműködésével a visegrádi születésű Zoller Attila jazzgitárosra emlékeztünk, aki az 1960-as évektől Nyugat-Németországban majd az Egyesült Államokban fejlődött a freejazz egyik kiemelkedő alakjává. Zoller nyitott volt az etnojazz-re jellemző különböző népzenei hatásokra, akárcsak Herbie Mann, akivel évekig játszott együtt, de sokat szerepelt Benny Goodman-nal is tradicionális swing zenét játszva. „Vermont Jazz Clinics" néven később mesteriskolát működtetett, ahol nem kisebb nagyságok fordultak meg tanítványként, mint Pat Metheney. Zoller kísérletezőkedvére és zenei sokszínűségére jellemző, hogy megzenésített Heine-versekkel is kiadott egy lemezt, Jazz & Lyrik (1964) címmel. [14. fólia] Ezen a műfajokon átívelő érdeklődésén felbátorodva a 2003-as műsorban egy művésztársat és barátot, Ingeborg Drews költőnőt is meghívtuk, aki Zollerre emlékező írásait valamint az 1998-ban elhunyt jazzgitáros ihlette verseit olvasta fel.

A kapcsolattörténeti kérdések interdiszciplináris megközelítése tudományos tevékenységünk alapelvei közé tartozik, s ez nyomon követhető évente megrendezésre kerülő tudományos konferenciáink témáin is: 2003-ban Bavaricumok Magyarországon, [15. fólia] majd 2004-ben Hungaricumok Bajorországban címmel rendeztünk nemzetközi konferenciát, ahol a 16.-19. századig terjedő időszakot szem előtt tartva a történelmi Magyország és a délnémet terület közötti kapcsolatok szerkezetét és forrásait vizsgáltuk. Különös nyomatékkal utalnék az új források felkutatását ösztönző igyekezetünkre, mely a tudományos alapkutatásokhoz elengedhetetlen. Mindkét konferencia az Országos Széchényi Könyvtár és a heidelbergi egyetem Erdély Intézetével közreműködve jött létre.

Előadásaink túlnyomó többsége német nyelvű, nagy az igény viszont magyar nyelvű programokra is, egyrészről az itt élő emigráns értelmiség és azok gyermekei részéről, másrészről a kelet- és délkelet-európai történeti valamint finnougrisztikai tanulmányokat folytató hungarológiai súlypontokkal rendelkező diákok részéről. A magyar nyelv külföldön való ápolása magyar nyelvű irodalmi, történelmi, néprajzi, zenei előadások szervezésével hungarológiai célkitűzéseinknek megfelelően elengedhetetlen. Példaként említeném Szabó Magda látogatását, [16. fólia] aki irodalmi indíttatásáról majd Vörösmarty Szózatjával kapcsolatos legfrissebb kutatásairól beszélt, vagy Jókai Anna [17. fólia] irodalmi estjét, akit arról hallgathattunk, hogyan igyekszik íróként és emberként egyszerre megfelelni az elvárásoknak. Vagy a Kodály-emlékév kapcsán létrejött találkozást Kokas Klára zenepedagógussal, [18. fólia] aki a Kodály-módszert kiegészítve a mozgást és az önkifejező szabad improvizációt állítja pedagógiájának középpontjába. [19. fólia] Előadása során több videorészlet bemutatásával szemléltette foglalkozásait, s másnap a Münchenben kéthetente működő hétvégi magyar iskola tanítványainak foglalkozást is tartott, előadása mottójához híven: „A tanítás nem pályám, nem munkám, nem hivatásom, hanem a létezésem". A jövő nemzedékének magyar nyelvi és zenei fejlesztéséhez járultak hozzá olyan felejthetetlen koncertek is, mint Halász Judit vagy a Kaláka zenekar fellépései.

A következőkben hadd említsek néhány olyan programot, melyeket nemzeti ünnepeink valamint más jelentős események és évfordulók alkalmából rendeztünk. [20. fólia] Október 23-i ünnepi megemlékezéseink, melyeket 2000 óta, a tavalyi évet kivéve, a müncheni főkonzulátussal együttműködve rendezünk meg, kiemelkedő zenei csemegéket kínáltak az ünneplő magyar és bajor közönségnek. A helyszín 2000 óta, tehát immár hagyományosan a müncheni Zene- és Színházművészeti Főiskola nagyterme. A Főiskola 1999 óta ugyanis szoros kapcsolatokat ápol a Liszt Ferenc Zeneakadémiával, s koncertjeink nagyrésze igyekszik a művészek kiválasztásánál is erre a partneri kapcsolatra építeni. A teljesség igénye nélkül, néhány név a fellépők közül: Bogányi Gergely zongoraművész, Hacki Tamás & Ex Antiquis, Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművészek, Balogh Kálmán cimbalomművész a Fonó együttessel és még sorolhatnám. Ízelítőül hallgassunk meg egy rövid részletet Bogányi Gergely játékából, aki Chopin Esz-dúr Nocturne-jét adja elő. [21. fólia, 22. fólia, 23. fólia]

Az intézet 2004 májusa körül, Magyarország európai úniós csatlakozása alkalmából több rendezvénnyel jelentkezett. Ezek közül csak egyet emelnék ki, melynek helyszíne szintén a már említett Zenefőiskola volt, főszereplői pedig az Amadinda együttes tagjai. [24. fólia] Koncertjük címe „Roots and Routes" vagyis „Gyökerek és utak", egyrészt a zenéjük afrikai, ázsiai és óceániai gyökereire valamint arra a művészi útra utal, melyen járva a kortárs zene felé keresnek új ösvényeket. Müncheni koncertjük keretében Károlyi Katalin közreműködésével egy dalciklust is előadtak, melyet Ligeti György Weöres Sándor verseire komponált külön az Amadindának és Károlyi Katalinnak. És ha Presser Gábor megbetegedése nem jön közbe, akkor a szintén az Amadindának komponált Presser darab „Drum Street Blues” müncheni ősbemutatójára is sor kerülhetett volna. [25. fólia] Ezzel az Amadinda-koncerttel pontosan Magyarország úniós csatlakozása idején akartuk felhívni a figyelmet arra, hogy a csatlakozó államok zenei sokszínűségének megőrzése és élő továbbfejlesztése elengedhetetlen feltétele a határokon átívelő európai kulturális sokszínűségnek.

Az európai egyesülési folyamat természetesen előtérben volt a 2004 májusát megelőző időszakban is. 2003 májusában a Müncheni Irodalom Háza és intézetünkön kívül hat további müncheni kultúrintézet együttműködésével egynapos szimpózium keretében az irodalmi Európa határköveit jártuk körbe. [26. fólia] Milyen szerepet játszik Európa az írók számára? Van-e közös forrása az európai hagyományoknak? Mi közelíti és mi választja el az európai írókat? [27. fólia] Magyar részről e kérdések megválaszolásában Zilahy Péter segédkezett, aki Az utolsó ablakzsiráf c. könyvéből készült multimediális CD-jét mutatta be. Zilahy az 1996/1997 telén a belgrádi diáktüntetések alatt átélt élményeit, az ismert gyermeklexikon szocialista szellemű világmagyarázataival és saját 1970-es évekbeli gyerekkori élményeivel ütköztetette, s ezáltal a puha diktatúra és egy fiatal demokrácia ellentmondásai, kényszerpályái vetültek egymásra. [28. fólia]

2002 októberében bajor filmeket mutattak be Budapesten „OktoberFILMfest" címen, egy évre rá külön magyar és bajor minisztériumi támogatással a bajor fővárosban kerülhetett sor magyar filmmustrára. [29. fólia] A válogatás megpróbálta a magyar filmek sokszínűségét bemutatni, olyan közönségsikertől, mint a 2000-ben remixelt Meseautó, olyan unkonvencionális alkotáson keresztül, mint Tarr Béla Werkmeister Harmóniák c filmje, új tehetségek által készített művekig, mint Pálfi György Hukkle-ja és animációs rövidfilmekig, mint Cakó Ferec: Kövek c. filmje. A filmek a müncheni Filmmúzeumban kerültek bemutatásra és több mint 650 nézőt sikerült összesen a moziba csalogatni. Az eseményt Hiller István kulturális miniszter nyitotta meg, s egy a bajor-magyar filmes kapcsolatokat fellendítendő rövid kollókviumot is rendeztünk, magyar és bajor rendezők, filmes és televíziós szakemberek részvételével. Gondolatébresztőnek pedig Jarmo Valkola finn filmszakember tartott angol nyelvű történelmi vissza- és helyzetfelmérő kitekintő előadást a magyar filmről.

Ehhez hasonló nagyszabású rendezvény megszervezésére azután 2006-ban volt lehetőségünk, 1956 ötven éves évfordulója alkalmából. Igen jól látogatott fotókiállítást rendeztünk a Müncheni Irodalom Házában, Stefan Moses, német fotóművész a forradalom idején túlnyomórészt Budapesten készült fényképeiből. [30. fólia] Ezek a képek így tematikusan összeválogatva 2006-ban kerültek először a nagyközönség elé, ebből is látható, hogy új forrásdokumentumok feltárásának feladatát továbbra sem veszítettük szem elől. Moses-szal szemben, aki elsősorban a fotóművész szemével tekintett az anyagra, nem volt egyszerű elérni, hogy a képek eseménytörténeti hátterét némi visszafogott, ámde forráskritikus szemmel elengedhetetlen kommentárral lássuk el. Végül is sikerült egy mindkét fél számára elfogadható kompromissziumot kötnünk, s a kiállításra invitáló brossúra valamint maga a kiállítás is kiegészült egy az 1956 legfontosabb eseményeit összefoglaló kronológiával. Stefan Moses munkái, az 1956-os képeit is beleértve egyébként Magyarországon még a szakemberek körében is ismeretlenek, s sajnos eddig nem koronázta siker kezdeményezéseinket, hogy az anyag Magyarországon is bemutatásra kerülhessen. [31. fólia, 32. fólia, 33. fólia]

Ez a rövid áttekintés remélem kedvet csinált Önöknek ahhoz, hogy megismerkedjenek az itt ma be nem mutatott rendezvényekkel is. [34. fólia] Látogassanak el hozzánk virtuálisan, német nyelvű honlapunkon további képek, video- és audiorészletek találhatóak, de természetesen személyesen is szeretettel várjuk Önöket Münchenben.

2008. március

(A fóliákon szereplő fotókat Kelemen Tamás készítette